Mobil verzió Natural Panzió Győr a Facebookon Natural Panzió Győr a Google+-on
Akciós szállás ajánlatok Győr Panziónk Szépkártya elfogadóhely Győrben

Squash - fallabda GyőrbenSquash - fallabda GyőrbenSquash - fallabda GyőrbenSquash - fallabda GyőrbenSquash - fallabda GyőrbenSquash - fallabda Győrben

Fallabda (squash) a Natural Panzióban Győrben

Fallabda





Szabályok

Amikor a játékosok a pályára lépnek, az első játszma megkezdése előtt öt perc "felmelegítő" játék áll rendelkezésükre. Ezalatt a játékosok a pálya ellentétes térfelén állnak, és úgy ütik a főfalnak a labdát, hogy az az ellenfél térfelén pattanjon. Két és fél perc után a játékosok térfelet cserélnek. Két célja van: egyrészt az, hogy felmelegítsék a labdát (ugyanis amikor a labda még hideg, kevésbé pattan), másrészt az, hogy a játékosok magukat is bemelegítsék néhány ütéssel. A játszmát csak meleg labdával lehet elkezdeni.

A felmelegítő játék után az ütő megpörgetésével döntik el, hogy ki adogat először, méghozzá úgy, hogy aki megnyeri a pörgetést, az választhat, hogy adogatni vagy fogadni akar-e először. Az esetek többségében az adogatást szokták választani, főleg akkor, ha a "hagyományos" pontozás szerint mérkőznek, amikor csak az adogató fél szerezhet pontot.

Az adogatás

Az először adogató játékos eldöntheti, hogy a jobb vagy a bal oldali adogatónégyzetből akar-e adogatni. Többnyire a jobb oldalit szokás választani jobbkezes ellenfél esetén, és a bal oldalit balkezes esetén, mert így a labdát az ellenfélnek fonákról kell visszaadnia, ami általában mindenkinek gyenge pontja.

Az adogatás akkor érvényes, ha az adogató legalább egyik lábának egy pontja a labda megütésének pillanatában az adogatónégyzeten belül van úgy, hogy nem érinti a négyzetet körülhatároló vonalak egyikét sem.

Az adogató feldobja a labdát a levegőbe, majd lepattanás előtt elüti a főfal felé. A labdának a főfalon az adogatóvonal és a határvonal közé eső területet kell érintenie, és úgy kell visszapattannia, hogy az éppen "használt" adogatónégyzettel ellentétes oldali hátsó pályanegyedben érjen padlót. A hátsó pályanegyed vagy más néven fogadónégyzet a keresztvonal, a félpályavonal, az oldalfal és a hátsó fal által határolt terület. (Ha a labda éppen a fogadónégyzet valamelyik határoló vonalán pattan, akkor az adogatás érvénytelen.)

A labda pattanhat a hátsó falon, az oldalfalon vagy akár mindkettőn, mielőtt padlót érne, de nem mehet a határvonalakon kívülre.

A sikertelen adogatás neve fault: ebben az esetben a fogadó nyeri meg az adott labdamenetet.

Az adogatás érvénytelen az alábbi esetekben:

  • Az adogatónak legalább az egyik lába nem érintkezik a padlóval az adogatónégyzeten belül (lábhiba).
  • Az adogató beleér a labdába, miután az már lepattant a padlóra.
  • Az adogató felkészül és üt, de elvéti a labdát.
  • A labda nem pattan a főfalon az adogatóvonal felett.
  • A labda az oldalfalon pattan először, és csak azután a főfalon.
  • A labda az ellentétes fogadónégyzeten kívül eső területen pattan a padlón.
  • A labda bármelyik falat a határvonalon kívül érinti.
  • Az adogató kétszer üt bele a labdába.
  • Az adogató összeütközik a labdával, miután az visszapattant a főfalról.

Áraink »

Bár





Squash mérkőzés

A fallabdát két játékos játssza egy 9,75 m hosszú és 6,4 m széles pályán. Miután ötperces játékkal felmelegítették a labdát, megpörgetik az ütőt, hogy eldöntsék, melykőjük adogat először.

Az adogatás megkezdésével elkezdődik a játék. Akkor nyeri meg a játékos a labdamenetet, ha ellenfele a tinre üti a labdát (fémmel borított, 0,45 m széles sáv a főfal legalján); ha a határvonalakon kívülre üti a labdát; ha nem tud beleütni a labdába, mielőtt az másodszor is pattanna a padlón. A labdamenet folyamán a játékosok megüthetik a labdát közvetlenül a levegőből vagy az után, hogy egyet pattant a padlón. Az oldalsó és a hátsó falak használhatók arra, hogy a labdát visszajuttassák a főfalra.

Mérkőzéseken többnyire az úgynevezett "hagyományos" vagy "nemzetközi" pontozást alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy csak az a játékos szerezhet pontot, aki adogatott. Ha a menetet a másik játékos nyeri meg, akkor nem kap pontot, de megszerzi az adogatás jogát. Minden játszmát kilenc pontig játszanak. Az utóbbi években többnyire a pénzdíjas versenyeken szokás alkalmazni az "amerikai" pontozási rendszert, ami azt jelenti, hogy a labdamenet bármelyik játékos megnyerheti, függetlenül attól, hogy ki adogatott. Ebben a szisztémában minden játszmát 15 pontig játszanak. Erre a módosításra azért volt szükség, mert a profi mérkőzések túlságosan hosszúra nyúltak. Gyakran megesett, hogy két óránál is hosszabban játszottak, mert az idő nagy része azzal ment el, hogy változatlan állás mellett megszerezték egymástól az adogatás jogát. Az amerikai pontozási rendszerben is előfordul, hogy a profik közötti mérkőzések nagyon hosszúra sikerülnek, de a két órányi időtartamot csak ritkán lépik túl. Általában az a játékos kerül ki győztesen, amelyik öt játszmából hármat megnyer, de olyan pontozási rendszer is létezik, melyben háromból két nyert játszma szükséges a győzelemhez.

A mérkőzéseket csapatok is vívhatják egymás ellen. A csapatok három-öt játékosból állnak. Ilyenkor a csapattagok rangsor szerint mérkőznek egymással, vagyis először a legerősebb játékosok mérik össze tudásukat, majd a második legjobbak és így tovább. Minden megnyert mérkőzés egy pontot ér.

A versenyeken számos versenyző, illetve csapat küzd egymás ellen. Általában egyenes kieséses rendszerben játszanak, ami azt jelenti, hogy az a játékos vagy csapat, amelyik vereséget szenved a mérkőzés során, kiesik a mezőnyből. Léteznek csoportmérkőzéses rendszerű versenyek is: ilyenkor két elvesztett mérkőzés után esnek ki a játékosok, illetve csapatok. Harmadik lehetőség a körmérkőzéses verseny, ami azt jelenti, hogy mindenki mindenkivel megmérkőzik, és az a csapat vagy játékos nyeri a tornát, aki a legtöbb mérkőzést nyeri meg az összesítésben.

A nyertes labdamenet

Ha az adogató sikeresen adogatott, a játék további részében az adogatóvonalnak és a padlón lévő vonalaknak nincs szerepük, összesen csak a tin és határvonal számít. Az adogató akkor nyeri a labdamenetet, ha ellenfele

  • nem tud beleütni a labdába, mielőtt az másodszor is pattanna,
  • nem tudja a labdát a főfalra ütni,
  • a labda előbb pattan a padlón, mint a főfalon,
  • a labdát bármelyik falon a határvonalon kívülre üti,
  • a labda a plafonon pattan, vagy eltalál valamit, illetve áthalad valamin, ami a plafonról lóg le,
  • az ütő húrjain viszi a labdát, illetve ha kétszer üt bele,
  • az ütőn kívül bármi mással a labdához ér,
  • szándékosan akadályozza az ütésben,
  • véletlenül zavarja meg ütés közben úgy, hogy megakadályozza egy esetleges nyerő ütés kivitelezésében (e kérdéssel kapcsolatos további részletek a fejezet "Let és Stroke" című részében olvashatók

A squash pálya vázlata:

Forrás: www.squash.hu